Az �llatv�delem minden ember erk�lcsi k�teless�ge!

Macskaleuk�zis (FeLV)
A FeLV v�rus �ltal okozott betegs�g, amelyre nagyon hossz� lappang�si id� a jellemz�. Sok fert�z�tt �llatban �vekig is eltarthat, amire valamilyen t�net kialakul, s�t egyes �llatokn�l a fert�z�tts�g ellen�re semmilyen l�that� elv�ltoz�st nem tapasztalunk. A k�rokoz�ja v�rrel �s ny�llal terjed, f�leg az egym�ssal t�rt�n� vereked�sek, marakod�sok alkalm�val, de gyakori a nemi �ton t�rt�n� terjed�s is. A fert�z�tt any�k k�lykei m�r fert�z�tten j�hetnek a vil�gra! Ebben az esetben a t�netek j�val hamarabb mutatkoznak, mintha k�s�bb fert�z�dne az �llat. A betegs�g k�rt�tele igen szerte�gaz�. Legalapvet�bb k�rt�kony hat�sa az, hogy gyeng�ti az immunrendszert. �ppen emiatt nagyon sokszor lehet kimutatni ezt a fert�z�tts�get nehezen gy�gyul� betegs�gek h�tter�ben. A FeLV-fert�z�s nagyon sok id�sebb kori daganatos elv�ltoz�s kiv�lt�ja. Gyakran fordul el� m�s v�rusos fert�z�sekkel, k�l�n�sen a FIV-vel egyidej�leg. A fert�z�tts�g a v�rb�l mutathat� ki. A macskaleuk�zis t�bbsz�r alkalmazott v�d�olt�ssal megel�zhet�. Az alapv�detts�g kialak�t�shoz 1-1 h�napos k�l�nbs�ggel legal�bb 2x, de ink�bb 3x c�lszer� oltatni, majd �vente ism�telni sz�ks�ges.

A macsk�k immunhi�nyos betegs�ge (FIV)
A FIV szint�n v�rusos eredet� betegs�g �s nagyon sok mindenben hasonl�s�got mutat a macskaleuk�zis jellemz�ivel. Itt is �vekig tarthat a lappang� st�dium �s a t�netek gyakorta az id�s�d� (sokszor 8-10 �ves) �llatokban alakulnak ki. A fert�z�d�s �s a t�netek megjelen�se k�z�tti �vekben az �llatok teljesen eg�szs�gesnek t�nnek. A FIV terjed�s�ben ink�bb a "v�res �t" a jellemz�, teh�t f�leg a karmol�sok, vereked�sek sor�n terjed. Tal�n �ppen emiatt is a kand�rokban (f�leg ha azok akt�vak, �s gyakran verekszenek) gyakoribb az el�fordul�sa. Elvadult vagy f�lvad k�rnyezetben �l� macsk�k k�z�tt nagyon elterjedt, de a fert�z�tts�g magas sz�zal�kban mutathat� ki a kij�r� macsk�kn�l is. Gyakori a p�rhuzamos fert�z�tts�g is. A betegs�g gyan�ja v�rvizsg�lattal igazolhat�. Sajnos nincs ellene v�d�olt�s.

Fert�z� hash�rtyagyullad�s (FIP)
Ezt a betegs�get is v�rus okozza. B�r a neve alapj�n ink�bb csak a has�regben sz�m�thatn�nk a gyullad�sos folyamat el�fordul�s�ra, ennek ellen�re m�s test�regekben is gyakorta alakulnak ki elv�ltoz�sok. A betegs�g f� jellemz�je, hogy a nagyobb test�regekben (has�reg, mell�reg) olajszer�en s�r�, magas feh�rjetartalm� folyad�k v�lik ki. A betegek fokozatosan lefogynak, eg�szs�g�k leromlik, mik�zben a test�regekben cseppenk�nt gy�lik �ssze a v�lad�k. Amennyiben a has�regben t�rt�nik a folyad�k felhalmoz�d�sa, akkor az er�sen lesov�nyodott macsk�nak felt�n�en nagy hasa lesz (sokan �ppen emiatt azt gondolj�k, hogy terhes a cica). A mell�regi folyad�kgy�lemre a fokozatosan nehezed� l�gz�s a jellemz�. Amikor a t�netek m�r megjelennek, p�r h�t alatt elpusztulnak a betegek. Ismert a betegs�gnek egy �gynevezett sz�raz form�ja is, amikor nem folyad�k gy�lik �ssze, hanem csak vaskos felrak�d�sok keletkeznek a sav�sh�rty�kon. A betegs�g a mai tud�sunk szerint gy�gy�thatatlan, a betegek csak t�neti kezel�sben r�szes�thet�k, �s el�bb-ut�bb elpusztulnak. A fert�z�tts�g itt is kimutathat� a v�rb�l. A betegs�g megel�z�s�re egy �gynevezett naz�lis vakcina van forgalomban (teh�t nem a szok�sos m�don, injekci� form�j�ban kapja meg az �llat az olt�st, hanem az orr�ba kell belecsepegtetni a vakcin�t), amelynek haszn�lata k�l�n�sen macskateny�szetekben, �s ott indokolt, ahol kor�bban m�r el�fordult a betegs�g.

Mindh�rom betegs�get v�rmint�b�l lehet kimutatni, illetve a t�netek alapj�n felmer�l� esetleges gyan�t ezzel lehet beigazolni, vagy kiz�rni. Egy v�rmint�b�l t�bb teszt is elv�gezhet�, nem kell teh�t sok v�rt venni a macsk�b�l. Abban azonban m�r jelent�s k�l�nbs�gek vannak, hogy a tesztek mit vizsg�lnak, illetve mit mutatnak ki. A macskaleuk�zis (FeLV) eset�ben mindig v�rusantig�n kimutat�s t�rt�nik, teh�t a pozit�v eredm�ny azt mutatja, azt jelenti, hogy a k�rokoz� jelen van a vizsg�lt �llatban. A pozit�v eredm�ny egy�rtelm�en mutatja a fert�z�tts�get. A hazai �llatorvosi laborat�riumok mindh�rom betegs�g gyan�ja eset�n megb�zhat�an, gyorsan �s elfogadhat� �ron v�llalj�k mind a gyorstesztek, mind az egy�b laborvizsg�latok elv�gz�s�t. A FIV diagn�zisa sor�n a gyorstesztek a betegs�g hat�s�ra k�pz�d�tt ellenanyagokat mutatj�k ki, antig�n vizsg�latra m�s m�dszert kell alkalmazni. Itt a gyorsteszt pozitivit�sa �gy �rtelmezend�, hogy ha a tesztek alapj�n betegnek bizonyult �llat kor�bban m�r tal�lkozott a k�rokoz�val, akkor val�sz�n�s�thet�, hogy a t�neteket e betegs�g okozza vagy okozta. Azt, hogy a folyamat mennyire akt�v, a vizsg�lat id�pontj�ban �ppen jelen van-e m�g a k�rokoz� a szervezetben, szint�n lehets�ges vizsg�ltatni, de ebben az esetben m�s laborat�riumi m�dszerek sz�ks�gesek. A FIP-n�l a gyorstesztek szint�n ellenanyagokat mutatnak ki, a v�rusantig�n kimutat�s�nak azonban ink�bb a gyan�s tartalomb�l van �rtelme. M�dszertanilag itt is komplik�ltabb vizsg�latokra van sz�ks�g. A hazai �llatorvosi laborat�riumok mindh�rom betegs�g gyan�ja eset�n megb�zhat�an, gyorsan �s elfogadhat� �ron v�llalj�k mind a gyorstesztek, mind az egy�b laborvizsg�latok elv�gz�s�t.